Visokošolsko izobraževanje na Madžarskem med pandemijo

Avtorji

  • Anetta Bacsa-Bán Univerza v Dunaújvárosu, Inštitut za izobraževanje učiteljev, Madžarska

DOI:

https://doi.org/10.4312/as/10526

Ključne besede:

visokošolsko izobraževanje, digitalno izobraževanje, spletno izobraževanje, empirična študija, pandemija

Povzetek

Spomladi 2020 je pandemija covida-19 svetu prinesla nove izzive. V prvi polovici marca so se izpraznile učilnice in predavalnice, fakultete, kampusi in drugi univerzitetni prostori. Skoraj čez noč so visokošolske ustanove morale narediti prehod na izobraževanje prek spleta, torej na daljavo. Prispevek predstavlja rezultate raziskave, ki je bila ob koncu drugega semestra šolskega leta 2019/20 opravljena med (tako madžarsko kot angleško govorečimi) študenti in visokošolskimi učitelji o njihovih izkušnjah s spletnim izobraževanjem med pandemijo. V analizi se osredotočamo na nekatere vidike izobraževanja na daljavo, ki se nam zdijo še posebej pomembni, primerjamo pa tudi poglede študentov in učiteljev. Rezultati kažejo, da je prehod na povsem spletno obliko poučevanja med epidemijo potekal relativno brez težav, vendar pa to obdobje ni bilo brez izzivov v procesu učenja in poučevanja, dostopu do učnih gradiv, pri digitalnih kompetencah študentov in preobremenjenosti učiteljev. Kljub temu je v visokem šolstvu odnos do digitalizacije danes, poleg tega, da je ta neizogibna, osredotočen na prednostno nalogo učenja iz preteklih izkušenj pri določanju prihodnjih usmeritev.

Prenosi

Podatki o prenosih še niso na voljo.

Literatura

Allen, I. E., & Seaman, J. (2008). Staying the course: Online education in the United States, 2008. SLOAN-C. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED529698.pdf

Bacsa-Bán, A. (2021). Online oktatás a felsőoktatásban: Hallgató=hallgató? [Online teaching in higher education: Student = student?]. In D. Csuka (Ed.), LLL 4.0 Hogyan alakítja át a digitalizáció az LLL stratégiákat? 17. MELLearN Lifelong Learning Konferencia Absztrakt Kötet (p. 28). MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület.

Benedek, A. (2020). Távoktatás másként!!! – A digitális kor pedagógiai kihívásaihoz [Distance learning in a different way!!! – For the pedagogical challenges of the digital era]. Opus et Educatio, 7(3), 185–192. https://doi.org/10.3311/ope.387

Bereczki, E. O., Horváth, L., Kálmán, O., Káplár-Kodácsy, K., Misley, H., Rausch, A., & Rónay, Z. (2020). Távolléti oktatást támogató módszertani segédanyag az ELTE PPK oktatói számára [Methodological support material for distance learning for the teachers of the ELTE PPK]. ELTE-PPK. https://bit.ly/3KgcYV4

Bessenyei, I. (2010). Guidance for the mandatory internship / placement*. Corvinus business school. https://www.uni-corvinus.hu/alfresco/dokumentumtar/download/?id=68c10b1d-403a-4b49-abfe-427d44929364;1.1

Dabbagh, N., & Bannan-Ritland, B. (2005). Online learning: Concepts, strategies, and application. Pearson/Merrill/Prentice Hall.

Deés, S. (2020). Hallgatói vélemények a COVID-19 világjárvány hatásaként bevezetett online oktatásról [Sudents’ opinions on online teaching introduced following the COVID-19 pandemic]. Acta Periodica, 20, 26–39. https://doi.org/10.47273/ap.2020.20.26-39

European Union. (2021). Digital Education Action Plan (2021-2027). https://education.ec.europa.eu/focus-topics/digital/education-action-plan

Eurostat. (2020). Digital economy & society in the EU: A browse through our online world in figures: 2018 edition. https://ec.europa.eu/eurostat/cache/infographs/ict/

Forgó, S. (2013). Blended learning módszerek továbbfejlesztése a felsőoktatásban – előzmények [Further development of blended learning methods in higher education – antecedents]. Eszterházy Károly Főiskola. http://et3r.ektf.hu/workflow/wp-content/uploads/2013/10/2122-fs-blended-learning-modszerek-tovabbfejlesztese.pdf

Gonda, G. (2020, July 7). COVID és felsőoktatás – Forradalom a virtuális tantermekben [COVID and higher education – A revolution in virtual classrooms]. Az Üzlet – A Gazdaság Magazinja. https://azuzlet.hu/covid-es-felsooktatas-forradalom-a-virtualis-tantermekben/

Grajczjár, I., Schottner, K., & Szűts, Z. (2021). A digitális távoktatás felsőoktatási tapasztalatai: Milyen tényezők magyarázzák a blended learning támogatottságát? [Experiences of digital distance learning in higher education: what factors explain the support for blended learning?]. Opus Et Educatio, 8(2), 116–128. https://doi.org/10.3311/ope.433

Hargitai, D. M., Sasné Grósz, A., & Veres, Z. (2020). Hagyományos és Online Tanulási Preferenciák a felsőoktatásban – A covid-járvány kihívásai [Traditional and online learning preferences in higher education – Challenges posed by the COVID-19 epidemic]. Statisztikai Szemle, 98(7), 839–857. https://doi.org/10.20311/stat2020.7.hu0839

Heuer, B. P., & King, K. P. (2004). Leading the band: The role of the instructor in online learning for educators. The Journal of Interactive Online Learning, 3(1), 1–11.

Hungarian government. (2016). Fokozatváltás a felsőoktatásban: Középtávú szakpolitikai stratégia 2016 [Change of degree in higher education: Policy strategy 2016]. https://2015-2019.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF

International Association of Universities. (2020). Regional/national perspectives on the impact of COVID-19 on higher education. https://iau-aiu.net/IMG/pdf/iau_covid-19_regional_perspectives_on_the_impact_of_covid-19_on_he_july_2020_.pdf

Keengwe, J., & Kidd, T. T. (2010). Towards best practices in online learning and teaching in higher education. MERLOT Journal of Online Learning and Teaching, 6(2), 533–541.

Námesztovszki, Z., Molnár, G., Kovács, C., Major, L., & Kulcsár, S. (2020). Az információs társadalomban megjelenő online oktatás trendjei, lehetőségei és korlátai [Trends, possibilities and limits of the online teaching appearing int he information society]. Civil Szemle, spec. iss., 37–58.

OECD. (2019). TALIS 2018 results: Volume I. Teachers and school leaders as lifelong learners. https://doi.org/10.1787/1d0bc92a-en

Perényi, P. (2020). A magyarországi felsőoktatás digitális fejlesztésének támogatása [Support for the digital development of the higher education in Hungary]. https://btk.kre.hu/INTRANET/uploadfiles/konferencia/1606131348_Perenyi-Petra_DJNkft_KRE-OktInfKonf_20201120.pdf

Prensky, M. (2001). Digital natives, digital immigrants part 1. On the Horizon, 9(5), 1–6. https://doi.org/10.1108/10748120110424816

Rajcsányi-Molnár, M., & Bacsa-Bán, A. (2021). Úton a digitalizáció felé: Egy felsőoktatási intézmény digitális oktatásának hallgatói tapasztalatai [On the way toward digitalization: Students’ experiences on the digital education in a higher education institution]. Journal of Applied Technical and Educational Sciences/Alkalmazott Műszaki és Pedagógiai Tudományos Folyóirat, 11(1), 88–110. https://doi.org/10.24368/jates.v11i1.245

Schulmeister, R. (2009). Gibt es eine »net generation«? University of Hamburg. https://epub.sub.uni-hamburg.de/epub/volltexte/2013/19651/pdf/schulmeister_net_generation_v3.pdf

Serfőző, M., Golyán, S., Lassú, Z. F., Svraka, B., & Aggné Pirka, V. (2020). Digitalizáció és online tanulás a pedagógusképzésben – hallgatói visszajelzések a távolléti oktatásról [Digitalization and online learning in teacher training – students’ feedbacks on absence teaching]. Civil Szemle, spec. iss., 105–116.

Sipos, N., Jarjabka, Á., Kuráth, G., & Venczel-Szakó, T. (2020). Felsőoktatás a COVID-19 szorításában: 10 nap alatt 10 év? Gyorsjelentés a digitális átállás hatásairól a munkavégzésben a Pécsi Tudományegyetemen [Higher education in the grip of COVID-19: 10 years in 10 days? Quick report on the effects of the digital switchover at work at the University of Pécs]. Civil Szemle, spec. iss., 73–92.

Szabó, Cs., András, I., & Rajcsányi-Molnár, M. (2017). HASIT: komplex rendszer a felsőoktatási lemorzsolódás csökkentésére [HASIT: A complex system for the decreasing of student fallouts in higher education]. In J. Kerülő, T. Jenei, & I. Gyarmati (Eds.), XVII. Országos Neveléstudományi Konferencia: Program és absztrakt kötet. Nyíregyháza: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság (p. 505). Nyíregyházi Egyetem.

Szűts, Z. (2020). A tanárképzés digitális transzformációjának kevésbé exponált elemei [Less exposed elements of the digital transformation of teacher training]. Civil Szemle, spec. iss., 133–144.

The 2018 International Computer and Information Literacy Study – cognitive assessment and questionnaires. https://nces.ed.gov/surveys/icils/about.asp

UNESCO. (2020, April 6). UNESCO calls for greater support to documentary heritage amid COVID-19. https://en.unesco.org/news/unesco-calls-greater-support-documentary-heritage-amid-covid-19

University of Dunaújváros. (n.d.). Dunaújvárosi Egyetem. https://www.uniduna.hu/en

University of Dunaújváros. (2020). E-DUE concept [Internal teaching development document]. UOD.

Objavljeno

14.04.2022

Kako citirati

Bacsa-Bán, A. (2022). Visokošolsko izobraževanje na Madžarskem med pandemijo. Andragoška Spoznanja, 28(1), 25–42. https://doi.org/10.4312/as/10526