Moldavian Csángó Folk Musical Instruments and Ensembles Changes through Temporal, Social, and Political Perspectives

József Brauer-Benke

doi:10.4312/mz.61.1.133-150

Authors

József Brauer-Benke HUN-REN Research Centre for the Humanities, Budapest, Hungary

DOI:

https://doi.org/10.4312/mz.61.1.133-150

Keywords:

tradition, authenticity, folk musical instruments, folk musical ensembles

Abstract

After the change of regime, from the 1990s onwards, a number of Hungarian ethnographers started fieldwork in the Moldovan Csángó settlements, but alongside scientific research, an ideological trend emerged, which was concerned with the preservation of the identity, language and culture of the Moldovan Hungarians, while generating ‘non-authentic’ traditions.

Metrics

Metrics Loading ...

Downloads

Download data is not yet available.

References

Alexandru, Tiberiu. Instrumentele muzicale ale poporului romîn. Bucharest: ESPLA, 1956.

Barabás, Jenö. Kartográfiai módszer a néprajzban [Cartographic Method in Ethnography]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.

Batizán, Emese “Áruba bocsátott etnicitás-turizmusra vállalkozva [Engaging in Ethnic Tourism on the Market].” In Sztereotipiák, választások, túlélések, kisebbségi léthelyzetekben: Határhelyzetek V, edited by Szilvia Szoták, 390–411. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 2013.

Bolya, Mátyás. “Kobozjáték a mai táncházas gyakorlatban: Gyakorlati és elméleti útmutató [Cobza Playing in Contemporary Dance Practice: Practical and Theoretical Guide].” In Moldvai hangszeres dallamok sültün, kobzon, hegedűn, edited by Sándor Balogh, 124–148. Budapest: Etnofon Kiadó, 2001.

Brauer-Benke, József. A History and Typology of Folk Instruments of Music. Budapest: HAS Research Centre for the Humanities Institute for Musicology, 2018.

Brauer-Benke, József. Hangszerek és ideológiák [Instruments and Ideologies]. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet, 2023.

Diószegi, Vilmos. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben [The Memories of Shamanism in Hungarian Folk Culture]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958.

During, Jean “Power, Authority and Music in the Cultures of Inner Asia.” Ethnomusicology Forum 14, no. 2 (2005): 143–164.

“Falu.” [“Village.”] In Hungarian Ethnographic Dictionary. MNL 2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.

Faragó, József. “ÚÚjév a moldvai Gyoszényban [New Year in Gyoszény, Moldova].” In Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról, edited by Ferenc Pozsony, 286–302. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5., 1997.

Feraru, Krisztián. “A moldvai csángó tánczene hangszerei [Instruments of Moldavian Csángó Dance Music].” Thesis, LFZE Népzene Tanszék, 2018.

Gifford, Paul M. The Hammered Dulcimer: A History. Lanham, MD: Scarecrow Press, 2001.

Giurchescu, Anca, and Lisbet Torp. “Theory and Methods in Dance Research: A European Approach to the Holistic Study of Dance.” Yearbook for Traditional Music 23 (1991): 1–10.

Hankóczi, Gyula. “Egy kelet-európai lantféle – a koboz [An Eastern European Lute – the Cobza].” Ethnographia 99. no. 3–4 (1998): 295–330.

Hatos, Pál. “Szempontok a csángókutatás kulturális kontextusainak értelmezéséhez [Perspectives for Understanding the Cultural Context of Csángo Research].” Pro Minoritate 22, no.4 (2002): 5–16.

Hiwasaki, Lisa (2000). “Ethnic Tourism in Hokkaido and the Shaping of Ainu Identity.” Pacific Affairs 73, no. 3 (2000): 393–412.

Kirby, Percival Robson. The Musical Instruments of the Native Races of South Africa. Johannesburg: Witwatersrand University Press, 1968.

Kozák, József. “A moldvai csángómagyarok zenéjéről [About the Music of the Moldavian Csángó Hungarians].” Folk Magazin 3 (2008): 36–37.

Krüger, Simone. “Undoing Authenticity as a Discursive Construct: A Critical Pedagogy of Ethnomusicology and ‘World Music’.” In Beyond Borders: Welt-Musik-Pädagogik, Musikpädagogik und Ethnomusikologie im Diskurs, edited by Barbara Alge and Oliver Krämer, 93–114. Augsburg: Wissner-Verlag, 2013.

Lajtha, László. Lajtha László összegyűjtött írásai I [Collected Writings of László Lajtha], edited by Berlász Melinda. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.

MacCannell, Dean. The Tourist: A New Theory of the Leisure Class. New York: Schocken Books, 1976.

Marót, Károly. “Survival és revival.” Ethnographia 56. nos. 1-4 (1945): 1–9.

MNL Magyar Néprajzi Lexikon [Hungarian Ethnographic Dictionary] 2, edited by Gyula Ortutay. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.

Németh, László. “A hagyományos moldvai kobozkíséret rekonstrukciójának lehetőségei [The Possibilities of Reconstructing the Traditional Moldavian Cobza Accompaniment].” Thesis, LFZE Zenetudományi Tanszék, 2021.

Pávai, István. “A népi és a nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei vetülete Erdélyben [Some Musical Aspects of the Relationship Between Folk and National Culture in Transylvania].” In Népzenei Tanulmányok, Ferenc Pozsony, 142–160. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 1999.

Pávai, István. Az erdélyi és a moldvai magyarság népi tánczenéje [Folk Dance Music of the Transylvanian and Moldavian Hungarians]. Budapest: Teleki László Alalpítvány, 1993.

Pávai, István. Az erdélyi magyar népi tánczene [Hungarian Folk Dance Music from Transylvania]. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 2012.

Pejović, Roksanda. “Balkanski Narodni Instrumenti.” Musicological Annual 25 (1989): 81–88.

Péterbencze, Anikó. “Adatok a moldvai csángók folklórjához: Táncok és táncos szokások a Bákó környéki falvakban [Data on the Folklore of the Moldavian Csángos: Dances and Dance Customs in the Villages Around Bako].” In “Moldovának szíp táiaind születtem…”: Magyarországi Csángó Fesztivál és Konferencia, edited by Anikó Péterbencze, 68–90. Jászberény, 1993.

Peti, Lehel. “A csángómentés szerkezete és hatásai az identitásépítési stratégiákra [The Structure of Csángó Rescue and Its Impact on Identity-Building Strategies].” In Lenyomatok 5: Fiatal kutatók a népi kultúráról, edited by Jakab Albert Zsolt and Szabó Á. Töhötöm, 129–155. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság, 2006.

Pozsony, Ferenc. “Újesztendőhöz kapcsolódó szokások a moldvai csángóknál [Customs Related to Scarification among the Moldavian Csángó].” Néprajzi Látóhatár 3, nos. 1-2 (1994): 151–166.

Réthei Prikkel, Marián. “A hajdútáncz [The Hajduk Dance].” Ethnographia 16 (1905): 225–361.

Rotaru, Feodosia. “Date istorice privind dezvoltarea meşteşugurilor din judeţul Bacău (sec. XVIII-XX).” Carpica 41 (2012): 300–312.

Sachs, Curt. The History of Musical Instruments. New York: W.W. Norton, 1940.

Sándor, Ildikó. “A hangszerkészlet és a táncélet változásai Klézsén [Changes in Instrumentation and Dance Life in Klézse].” Ethnographia 106 (1995): 927–936.

Sárosi, Bálint. Hangszerek a magyar néphagyományban [Musical Instruments in the Hungarian Folk Rradition]. Budapest: Planétás Kiadó, 1998.

Szőnyi, Vivien. “A moldvai csángó magyar táncok funkcionális és formai-stiláris változásai [Functional and Formal-Stylistic Changes in Moldavian Csángó Hungarian Dances].” In Alkotás – befogadás – kritika a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban: IV. Tánctudományi Konferencia a Magyar Táncművészeti Főiskolán 8–9, edited by Gábor Bolvári-Takács, János Fügedi, Katalin Mizerák, and András Németh, 180–188. Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola, 2013.

Takáts, Sándor. Török–magyar énekesek és muzsikások: Rajzok a török világból [Turkish-Hungarian Singers and Musicians: Drawings from the Turkish World]. Vol. I. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1915.

Tekauer, Léna. “A moldvai autentikus kobzolás szerepe a táncházmozgalomban: A koboz tanítása az alapfokú művészetoktatási intézményekben [The Role of Moldavian Authentic Cobza Playing in the Dance House Movement: The Teaching of Cobza Playing in Primary Art Schools].” Thesis, NYF-BTMK, Ének-zene Tanszék, 2010.

Urry, John. “Mobility and Proximity.” Sociology 36, no. 2 (2002): 255–274.

Woods, Joshua. “A Systematic Literature Review of Predictors of Social Media Popularity.” Journal of Digital Social Research 5, no. 4 (2023): 62–92.